Részletek
Letöltés Docx
Tovább olvasom
Beszélgetés a nagyszerű Nappal a sátorban, egy sötét sátorban persze. Délelőtt 11:30 körül járhat az idő. Kint süt a nap, nagy szél fúj. Ez csak olyan, mint a részenkénti felvétel. Nem hivatalos, hátha elfelejtek valamit. Oké, bármi jut eszembe, csak felveszem itt. Ez nem egyfajta rendezett módon, nem egy rendezett sorrendben. Nem hiszem el, hogy még mindig ilyen szeles és hideg van. Nem tesz jót a köhögésemnek, ha túl sokat vagyok kint. De szeretem a friss levegőt, ez a gond. Nem számít.Két napja nagyon szép idő volt, nem volt túl szeles. Így hát kimentem, hogy gyorsan csináljak néhány képet. És mivel már olyan, mintha tavasz lenne - hála Istennek, hogy túléltem a telet, olyan boldognak és hálásnak érzem magam -, de tudtam néhány képet készíteni virágokkal. Rengeteg virág van, magasan a fákon és alacsonyan a földön. És nagyon kellemes, gyönyörű. Olyan szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen területem lehet, tele áldással, tele levelekkel a fákon. A tél után a fák olyan gyorsan kihajtanak. Így hát kimentem néhány fotóért. És a Nap magasan volt az ég közepén. Viszont nehéz nekem jó képet készíteni Róla. Ő férfias. A Hold valahogy nőies. Ez nem azt jelenti, hogy ők egy nő és egy férfi, mint mi. Ez csak, gondolom, a hangulat és a karakter.Most pedig annyira szerettem volna egy jó képet készíteni a kerek és fényes Napról. De a levelek mindenhol ott voltak, túl sűrű. Ez nem olyan, mint egy park vagy valami ilyesmi, ahol van egy kis tér, vagy néhány napos és néhány árnyékos hely. Ez mind árnyékos. És a Nap egy-két sugárban átsütött, de nem a teljes Nap. Próbáltam, de csak egy nagyon kis napfényt tudtam elkapni, nem túl fényeset. A Nap valahogy nagyon kicsi lett, mert a levelek mind eltakarták Őt, talán ezért. Szóval beszéltem a Naphoz, és azt mondtam: „Ó, sajnálom Nap, tényleg nem tudtam jó képet készíteni Rólad”. De csak megpróbáltam, amit csak tudtam. Aztán egy kicsit távolabbra mentem, bár ez ugyanaz. Csak sétáltam az erdőben, találtam néhány virágot és szép fajta bokrot vagy növényt. Aztán megpróbáltam lefényképezni a Napot is.És miután így panaszkodtam - nem panaszkodtam, csak mintegy bocsánatkérően mondtam, hogy nem tudtam jó képet készíteni Róla. Hogy nem vagyok jó fotós, és a fényképezőgépem sem igazán profi. Csak így beszéltem, de aztán megpróbáltam felnézni és lefényképezni a Napot. És még mindig ugyanaz, csak egy-két sugár jött lefelé. Pedig az erdő világos, nem sötét vagy ilyesmi, próbáltam csak kattintgatni, meglátjuk, hogy megy. És hirtelen a Nap Magától nagy lett. Míg, ha ugyanebben a helyzetben u- gyanezt a fényképet készítettem vol- na, a Nap előtte nagyon kicsi volt. Megpróbálom később megtalálni azokat a fényképeket, és odaadom nektek, hogy megnézzétek. Mint az elején, csak olyan volt, mint a kisujjam hegye, a kisujjam hegye. De miután panaszkodtam, felnéztem, lefényképeztem. Ugyanaz volt, mint az előbb, ahogy felnéztem, ugyanaz volt a helyzet, de azért csak kattintottam. És akkor a Nap nagyon nagy volt a fényképemen, miután ellenőriztem. Úgyhogy csináltam egy másikat. Ó, nagyon hasonló, ugyanolyan - nagy és valami piros körrel körülötte.És folytattam a fényképezést. És ezután a Nap valahogy fényesebb lett, és szivárvány szerű volt a Nap körül, együtt a Napon belül, egy piros színű körrel és egy kicsit más színekkel. Úgy tűnt, mint egy szivárvány, egy nagyon szép, gyönyörű kör amúgy. Ilyen fényképem még soha nem volt, pedig korábban is készítettem néhányat hasonló helyzetekben. De az nem csak egy kör volt, hanem sok kör a Nap belsejében, a Napon belül. És ez olyan gyönyörű, hogy meg tudnám bocsátani az egész poklot, az összes univerzumban. Tényleg feldobta a napomat, ezért voltam olyan boldog. Annyira boldog, olyan boldog.Olyan szerencsés embernek érzem magam, a legszerencsésebb embernek a világon, hogy a lehető legkevesebbel túléltem a hideg telet, és még mindig dolgozhatok a Supreme Master Television-nek, minden egyes nap, nincs különbség. És akkor még van mit ennem, és tudok ételt főzni, ha főzni akarok, vagy hidegen ehetem. Manapság, hűha, minden olyan bőséges, például van vegán sajt mindenféle, mindenféle sajt. És aztán mindenféle mangó, mindenféle alma, mindenféle narancs, mindenféle mandarin és szőlő, a végtelenségig. Sőt, hű, Istenem, nem is tudom, hogy bármilyen királynak jobb élete van-e, mint nekem. Ezt érzem. És békém is van, mert távol élek a várostól és a szomszédoktól. Békém van, és dolgozhatok, és úgy érzem, a világ tetején vagyok. Mert néha szenvedek a világ karmája miatt, de utána mindig van valami vigasz. Mintha Isten olyan szerető, olyan kedves lenne, Ő mondaná nekem...Most már nem kérem Istent, csak kérdezek, és azonnal ott a válasz, mert most Hárman vannak. Szóval néha kiválasztok Egyet, hogy megkérdezzem, és néha Ők már mondták nekem, hogy „Mi itt vagyunk, Mi Hárman itt vagyunk”. Mindenesetre néha nem kérek, de az ígéret megjött, azt mondta, három nap múlva meggyógyulok, valami ilyesmi. És akkor milyen házi gyógymódot kaphatnék. És valóban, három nap múlva, bármi volt a bajom, egyszerűen eltűnt. Istenem, annyira bíztam Istenben, annyira bíztam a Háromban, és továbbra is bízni fogok. Egyszerűen olyan boldog vagyok, még akkor is, ha szenvedek. Tudom, hogy Valaki szeret engem, felülről és körös-körülről, belülről és kívülről. Olyan szerencsésnek érzem magam, minden nap hálás vagyok, minden nap, mindenért hálás vagyok. Akár csak arra gondolva, hogy egy kis tűt is – olyan, olyan vékonyra csinálnak. És még a fecskendőt is, hogy valamit beadjanak a testedbe, vagy bármit. Nem használom, csak mindarra gondolok, amit a tudomány vagy a csúcstechnológia felajánlott nekünk. És ha már csúcstechnológiáról beszélünk, manapság az egész világgal kapcsolatba tudunk lépni anélkül, hogy bárhová mennénk. Hát nem csodálatos?Még ha nem is vagyok jól, vagy betegségem van, vagy valami, a karma miatt, tudom, el fog múlni. Persze tudom, hogy jönni fog valami más, de tudom, hogy semmi sem olyan fontos. Mint minden dolog, amit felajánlottak az életünkhöz, olyan kényelmessé, olyan komfortossá, olyan boldoggá, olyan szerencséssé teszik az életünket. Ezért nem értem, az emberek miért képesek arra pazarolni a szerencsé- jüket, a kiváltságukat és az idejüket, hogy háborút csináljanak, vagy bármi bajt okozzanak bárki másnak. Csak vigyázz az életedre és légy hálás mindenért, amid van, mindegy, hogy milyen kevés vagy mennyi, minden megadatott neked. Úgy érzem, nekem mindenem megvan, abszolút elég, több, mint amire szükségem van.Persze néha hiányoznak a régebbi idők, amikor be lehetett ugrani a zuhany alá, vagy áztathattuk magunkat a kádban. És az nagyon jó volt, de nem érzem, hogy ez olyan túlzottan hiányozna. Olyan boldog vagyok, annyira hálás mindazért, ami itt a vadonban még megvan. Ó, Istenem, gondolkodom, olyan szerencsés vagyok, ahogy nézem a fákat körülöttem, és a virágokat és a Napot, bár nem látom az egész Napot, de a Nap az egésznek tűnt számomra. És Ő törekedett, elnyomta, legyőzte az összes sűrű levelet, ami eltakarta Őt, hogy megmutassa nekem az egész Napot, még a benne kavargó gyűrűkkel együtt is. Ó, Istenem, ó, Istenem, amikor megláttam azt a fényképet, egyszerűen nem tudom, hogyan mondjam el, mennyire boldog voltam, mennyire hálás voltam. Azt mondogattam: „Köszönöm Nap, köszönöm, köszönöm, köszönöm. Csodálatos vagy, csodálatos vagy. És köszönöm, hogy ragyogsz a sötét világunkra, a mi problémás világunkra, és fényesebbé, reményteljesebbé, egészségesebbé és szerencsésebbé teszed, és hogy a termés növekedjen, és az emberek boldogok legyenek, és nem depressziósak, mint a túl sok sötétség, a túl sok napfény nélküli nap, vagy a túl sok eső miatt, például.” Nagyon nagyra értékelem a Napot.És ma beszélni akartam Vele. Már napok óta szerettem volna, miután beszéltem a Holddal. De az idő csak egy drága dolog, most nehéz találni az életemben. Vagy amikor befejezem az összes munkát a Supreme Master TV-nek, akkor meditálnom kell, hogy bepótoljam a 11 és fél órát vagy még többet, amennyire csak tudom. Aztán ennem kell valamit. És még ha hideg is, például gyümölcs és talán egy kis kenyér és vegán sajt, akkor is el kell készítened. De úgy érzem, olyan szerencsés vagyok. Mindenem megvan, amire szükségem van, és az egészség.Photo Caption: A Nap szeretete még a téli füvet is melegíti
