Az egyszerű kis ’csavar’, ami megmentheti bolygó-otthonunkat, 6/7 rész

Az emberek mindig azt gondolják: „Minél több, annál jobb”. Így egyre többet megragadva soha nem elég. Ezért van annyi probléma. A kapzsiság miatt van annyi probléma. És az erősek elnyomják a gyengéket. Az erőszakosok elnyomják a békéseket. Szóval, úgy tűnik, hogy egyáltalán nincs sok békés időnk itt a Földön.

Meg kellene tanulnunk egyszerűbben élni. Ezt hívják minimalizmusnak. Csak azt kapd meg, ami szükséges, ne azt, amire kapzsi vagy. Akkor a Földön lesz bőven, bőség, több mint elég mindenkinek, hogy boldogan, bőségben éljen, belül és kívül. És akkor békében több esélyünk, több időnk, több hajlamunk lesz arra, hogy befelé forduljunk, és megkeressük nagyszerű Énünket, és hogy tudjuk, hogy nagyszerűek vagyunk, hogy tudjuk, hogy minden bölcsességünk, képességünk és erőnk, szeretetünk, együttérzésünk és áldásunk az Egytől, a Mindenható Istentől származik.

És most több Hatalom mind az Úr Jézustól, mind a leszármaztatott Testvértől, nevezhetitek így. Eredetileg csak az Úr Jézus volt mindezzel, és most kettéváltak, hogy Ők több Hatalmat gyűjthessenek. Mert egy lény nem mindig birtokolhatja az összes hatalmat, de kettő, az más. Pont úgy, mint amikor két ember, akik különböző összegű pénzt keresnek, mint csak egy ember, például. És most az Egyből Kettő lesz, és a Kettőből Három, és most a Háromból Egy lesz. Ez most nagyon erőteljes. Több reményünk van arra, hogy megmentsük ezt a bolygót.

Ha csak meglenne az a feltétlenül szükséges „csavar”, a vegán csavar, hogy rögzítsük az egész komplett házat. Erre van szükségünk. Még egy gyémántot sem tehetünk abba a csuklópántba csavarnak, mert a gyémánt drága, gyönyörű, de nekünk nem erre van szükségünk. Nekünk csak az az egyszerű, olcsó, kicsi, szerény csavar kell, és akkor a házunk tökéletes. Minden békés és biztonságos. A szél nem fog befújni a házba. Nem fog eső esni a házban. Nem jönnek be veszélyes állatok, és nem jönnek be apró rovarok sem, hogy megzavarjanak minket és megbetegítsenek vagy bármi más. Most csak arra a csavarra van szükségünk, a vegán (csavarra), akkor a világunk tökéletessé, biztonságossá válik, és minden szeretet és béke lesz. Ember, én arról a világról álmodom. Bárcsak mindenki megadná nekem azt a világot. Nem kérek semmi mást. Mert ha mindenkit boldognak látok, az a legjobb ajándék számomra. Én is boldog leszek. Akkor nem kell többé olyan keményen dolgoznom.

És talán még a Supreme Master Televisionre sincs szükségünk, vagy legalább nem olyan sietve, hogy a csapatom rendesen tudjon pihenni. Sőt, talán néhányan közülük hazamehetnek újra barátnőjükhöz, a vagy kutya- személyükhöz, meg a szüleikhez. A mi kívánságunk nagyon kicsi, tulajdonképpen minimális. Az életünk is nagyon kicsi és nagyon minimális. Mindig azért dolgozunk, mert szeretjük az embereket, szeretjük a világot. Azt szeretnénk, hogy tapasztalják meg az igazi boldogságot, az igazi békét és a tartós életet, úgy, ahogy annak lennie kell. Nem pedig hirtelen kioltva, mint egy háborúban, vagy egy világjárványban, vagy rossz időjárásban, viharban vagy árvízben, ami miatt csak úgy meghalnak, mielőtt még elbúcsúzhatnának szeretteiktől vagy családtagjaiktól. Nagyon, nagyon szomorú belegondolni. Nem akarlak kioktatni titeket, világ emberei. Csak szomorú vagyok. Csak elmondom nektek, amit érzek. Mert ha nem mondom el, hogy mit érzek, akkor kinek mondjam el?

Én is itt vagyok veletek, mint ember, a társatok, lakótársaitok, az állat-személyekkel együtt. Olyanok vagyunk, mint egy nagy család, globális család. Ezért úgy gondolom, hogy megoszthatom veletek az érzéseimet, hátha ez megérint titeket, megérinti a szíveteket, és elgondolkoztok rajta, és megváltoztatjátok az életmódotokat. Csak semmi állat-személy hús, ennyi az egész. Semmi más, nem veszítesz semmit. És ez a „nincs állati húsdarab” megváltoztatja az életedet, egészségesebbé, intelligensebbé, okosabbá tesz, tovább élsz, és több időd lesz minden szeretett hobbidra vagy gyermekeidre, unokáidra. És ők is boldogok és egészségesek lesznek együtt. Hát nem ez a Mennyország? Miért várnánk, amíg a Mennybe jutunk, hogy mindezt élvezhessük? Élvezhetjük most itt. Mindenünk megvan.

Tudjátok, miért kellett sok halálközeli élményt átélő embernek nagy szenvedésen vagy nagy baleseten keresztülmennie ahhoz, hogy a Mennybe jusson, és ott találkozzon az Úr Jézussal? Mert jobban kellett volna élniük, de nem tették. Nem azért, mert rosszak lennének vagy ilyesmi. Még a Menny is kiválasztotta őket, hogy terjesszenek bizonyos üzeneteket, de ők nem tudták mindezt. És a Mennyben csak nagyon rövid másodpercük van, hogy beszéljenek. Amikor visszajönnek ide, és az idejüket 10 percnek, 20 percnek számolhatjátok, ez már a maximum. De a Mennyben ez csak néhány másodperc. Tehát néhány másodperc alatt nem tudod befogadni az Úr Jézus vagy más Szentek vagy Buddhák összes tanítását. Ez soha nem elég. Csak azt mondják, menj vissza, légy jó, mondd el az embereknek, hogy szeressék és segítsék egymást. Egymást, ez az állat-személyeket is jelenti, mert Isten alkotta őket, Isten teremtette őket. Ők is Isten gyermekei.

Az ötéves Lisa Meyler üzenetet kapott az élet értelméről és emberi létünk céljáról itt a Földön. A családjával a Fekete-tengeren töltött nyaralás során Lisa elvesztette az eszméletét a vízben, és fuldokolni kezdett. Amikor a lelke elhagyta a testét, egy olyan helyre került, ahol minden Fény volt, és találkozott egy férfialakkal, aki ezt a gyönyörű Fényt sugározta. Az alak ezután beszélni kezdett hozzá.

A Fénylény megmutatta, az életben minden, ami fontos, az a szeretet, amit érzünk, a szeretetteljes tettek, amiket tettünk, a szeretetteljes szavak, amiket kimondtunk, és a szerető gondolatok, amiket őrzünk.

Halálközeli élménye végén visszavitték a Fénylényhez, aki néhány utolsó bátorító szót adott Lisának, mielőtt visszatért a Földre.

A Fénylény emlékeztetett arra, hogy az a célom, hogy többet tanuljak a szeretetről és az együttérzésről, és arról, hogyan fejezzem ki ezeket a Földön, és hogy a munkám az, hogy segítsek más embereknek, bármilyen módon, ahogyan csak tudok. Én magam választottam ezt. És azt mondta nekem, hogy hamarosan visszatérek a Fény világába.

Margarita Faray Torres 2000. november 4-én gyengének kezdte érezni magát, és szörnyű fejfájással a földre zuhant. A nővére azonnal kórházba vitte, és a vizsgálatok kiderítették, hogy agyvérzést kapott. Margarita a következő hat hetet a kórházban töltötte a halál küszöbén. Ez idő alatt a lelke a Föld és a Mennyei Lakhelyek különböző helyszíneire utazott. Az egyik élmény során, miután Margarita elkezdett visszautazni a testébe, egy erőteljes, békével és nyugalommal teli hangot hallott, amely azt mondta:

Menj a saját világodba. Még nem jött el a te időd, és mondd meg a Földnek, hogy minden úgy történik, ha én akarom. Legyenek hálásak minden lépésért, nézzenek fel a Mennyre és köszönjék meg nekem.

Egy alakot látott, aki gyönyörű, ragyogó fehér köntösbe volt öltözve, de az arcát nem látta. A Lény ekkor újabb üzenetet adott neki:

Körbe fogod járni a világot, hogy elmondd a Tanúságtételemet, amelyet megtapasztaltattam veled. A kezedben lesz a gyógyítás ajándéka, de aki nem hisz neked, nem fogsz tudni semmit sem tenni értük.

Isten szabad akaratot ad nektek, szabadságot, nem irányítja a gondolataidat, tetteidet, semmit. Tehát minden szabadságunk megvan, ráadásul Istentől. A Mindenható még nem is irányít téged, csak segíteni akar, de ez nehéz, mert falakat építesz magad köré, hogy semmi ne tudjon behatolni. Csak a kétségbeesett pillanatokban vagy igazán őszinte, akkor Isten át tud hatolni talán egy-két másodpercre.

Photo Caption: Másképp néz ki, de jól kijönnek!

Kép letöltése